Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008.06.01
Sírfelirat

Mondják, a vers szép.
De fáj nagyon
Hát lehet szép a fájdalom?

 

haláltánc, első ének

a válasz
nincs a pénzben
nincs a kéz a kézben
a megválaszolt miértben

nincs az elfojtott érzelemben
a megfojott csecsemődben
a fuldokló lelkekben

nincs szemedben
és nincs szememben
nincs szívedben
és nincs szívemben

nincs testünkben
és nincs vágyunkban
önpusztító szerelmünkben
hitvesi ágyunkban

nincs benned
és nincs bennem
testem kihűlt hüvelyében
a bolondos napsütésben

nincs a holdvilágban
a mérgező virágban
a jóllakott bendőben
és az üvöltő temetőben

nincs a gondozott sírban
a megtagadott múltban
és előre kimúlt jövőben
gyermeked szemében

nincs szótárban
sem enciklopédiában
nincs az isteni szikrában

néha megvan
és mégsincsen

haláltánc az esőben



 
Csonka lélek a tébolydában
 
Már nem határoz meg
Ruhám, és cipőm, te sem.
És ti barátaim,
És ti, tetteim sem.
És ti, tetteim sem.

Érzéseim és vágyaim
Sem mondják meg:
Ki vagyok.
Mondják meg, ki vagyok!

Nem határoz meg
Szégyenem, sem a szerelem,
Szavaim, és visszhangjuk sem;
Önmagam árnyéka lettem.
Önmagam árnyéka lettem.

A jövő meghalt, eltemettem;
Fuldoklik a jelen: merre menjen?
Kísért a múlt: mivé lettem?

Sebzett lélek vergődik
Két emberöltőben.



 
Számvetés


Vágyad a jóra már elenyészett.
Hol a szíved? Hol a szíved?

Meghalni, és újjá születni évente.
Csakugyan erre születtél-e?

És… Tényleg nem te vagy a hibás?
- vagy van-e egyáltalán-
De mindig csak más?

Talán génjeidben a kódok
Minden kapcsolatban kioldják
Az önmegsemmisítő gombot.
Persze hiába keresed AZT a pontot.

Bűnhődsz inkább mindkettőtök helyett.
Őrzöd a titkokat, vársz,
„Mert úgyis jön egy szebb holnap…”

Az egyetlen út a túlélésre,
Ha magadban hiszel, nem benne.



 


a vers

napló legyen a vers, fényképek
drágakő: kristályosan a félelmek
vágyak, tettek följegyzése
életképek kőbe vésve
édes bűnök vádirata
szerelmeink másolata
önmagad áruba bocsátva

önmagad áruba bocsátva




Szerelmes vers paródia

falakat építünk szemérmesen
én neki és ő nekem
majd hagyjuk lebontani szerelmesen
én neki és ő nekem

miért hát ez a színjáték?

hogy ne fájjon két kéz közt
a közel távolsága

s hogy kék legyen a kék
s valóban zöld a zöld
s hogy remegjen a föld

ha szemünk pillantása
egymásra találva
elveszejti eszünk
mély gödörbe ásva

s hogy a lebontott fal
ne legyen haszontalan
két falnyi téglából
szerelem címszóval
új várra
új építési engedély van



 

Eszköztár

dacból írt versek
megunt életek
rögtönzött álmok
céltalan valóságok


 

Tükörszilánk

Van egy játék:
Úgy hívják, hogy élet.
Nem készítenek föl rá
Iskolai évek.

Véd az öntudat- csuha
A mindig a másik a buta
Fénylik az Én-páncél
Ködösen úszik a cél
Védd védd védd védd magad!
Elhiszed, hogy te jobb vagy.
Gyöpös emberi csököny:
Világ ellen pajzsul közöny.

Szorít, szűk
S alig várod,
Hogy levehesd
Ez az élet.



Nyári este

Elered asz eső. Átkarollak.
Hallgatunk. kéz a kézben.
Csak a csend fázik meg
Kéken a holdfényben.



életmozaik

közhelyekbe fúlva vinnyogok
széttörnek az álomvilágok:

önmagam árnyéka a falon:
testem után élet gyanánt vonszolom

feltörő, megfúló érzések,
beforratlan sebhelyek

gennyes csomó minden szándékban
a falamon lelkedről festmény van

sikolyok, nyögések, sóhajok
polcra föltett élménydarabok

toldozott-foldozott énképek
kéretlenül kirobbant szerelmek

önmagam gúnyos ismétlése
az egész egy nagy mese

magány-görcsök minden végtagon
nélküled nem akarom! nem akarom!




 
Új vallomás
 
I.
Eltaszítanálak magamtól,
Hogy aztán visszakönyörögjelek
Meztelenül löknélek a hidegre,
Hogy aztán fölmelegítselek.

Elfutnék előled, hogy újra,
Hogy újra megtaláljalak,
Kék - zöldre vernélek,
Hogy aztán ápoljalak.

Ellopnám, s nyakam köré fonnám
Illatos sálad,
Hogy azzal köthess fel,
Hogy szerelmemmel többet ne bántsalak.

II.

Én ütni akartalak,
De csak cirógattam arcodat.

Durván akartam szólni hozzád,
De csak hebegtem bókokat.

Bordád törtem volna vad ölelésben
De végül csak gyengéden…
Még szívverésed is éreztem.

Azt akartam, hogy bőgj,
Úgy fájjon minden,
Hogy érezd milyen,
Ha senkid sincsen.

De színlelt gyűlöletem
Megfúlt egy könnycseppben.

Próbáltalak már százszor ellökni magamtól,
De huszonegy grammom nem hagyta,
S még szívedért harcol.

Érzések és aktusok

Hétfőn,
Ágyam épp hogy megvetem,
A nehéz szagú Magány
Meghág durván, önzően.

Körém fonja lucskos karjait,
Nem  ereszt,
S a kéjtelen aktus
Eltart vagy három napig.

Csütörtökön
Jó neki az édes hármas,
A Vággyal osztja meg testem,
S túrjuk szét az ágyat.

Minden pénteken
A Bánat cédája lettem,
Ki ütlegelt,
S mozgott rajtam ütemesen.

Szombaton egy új érzés,
A Remény kacérkodott velem,
Egész éjjel sétáltunk
A holdfényben.

Vasárnap, hogy így megkedveltem,
A Reménnyel szeretkezem;
Simogat, s fülembe súgja szerelmesen:
Ne add fel, jövök még kedvesem!



Végveszélyben

Tokiónál vért hány a bálna,
Had legyen Japánnak szép hagyománya!

Északon sírva vérzik el
A szétvert fejű fóka;
Nem létszükség! Luxuscikk a húsa!

Keleten visít az élve nyúzott kutya,
Hűségért jutalom a kínok-kínja!

Délen gorilla szülők siratnak
Lelőtt bébi gorillákat…

Dögölj meg! Dögölj meg hát ember-állat!



 
Álom

köröttem fehérség
és lebegek
hallgatom a csöndet
lebegek
szól hozzám
lebegek
beszélni kezd
lebegek lebegek
a neved suttogja felém
lebegek
lüktet a fehér
egyre jobban
lebegek lebegek
a csönd egyre hangosabban
kiáltja neved
lebegek
kiabál a csönd
lebegek lebegek
kiáltja nevedet
lebegek
üvölti felém
kiáltja nevedet
felébredek



 
Kis éji gyilkosság

Egy barna szempár
a sarkon bevárta a reményt.
kötelet hurkolt a nyakára,
majd perceken át fojtogatta,
s közben néha fülébe súgta:
Bocsika!

A remény kapálódzott,
kékült, zöldült,
fuldoklott szorgalmasan,
majd- úgy múlt ki, ahogy jött,
és velem töltött két évet:
odaadóan, békés mosollyal-
jobb létre szenderedett.

A barna szempár
kacéran nevetve köpte le a tetemet:
Na kelj fel, ilyen az élet.
Azért ne utálj. Tudod, hogy szeretlek.




 

minek

minek
minek a vers
ha semmi hús
ha semmi
ha semmi nyers
ha semmi
nyers állati csók
sem jár érte
minek
minek
ha senki nem kérte

minek
minek a bók
ha semmi kéj
ha semmi kéjes
ha semmi huncut
ha semmi
kéjes huncut
tekintet
nem fürdet meg
minek
ha tekinteted
nem fürdeti meg
fáradt arcomon
a ráncokat
minek

és minek
minek a miért
a miért nem
ajkad miért
miért nem
ajkad miért nem
görbül mosolyt
miért nem
lehel csókot
tátott számra

minek a csók
csókod minek
ha ajkad nem
nem tép sebet
ha ajkad sem
tép sebet

ha nem tépsz sebet
fogaddal a számra

tépnél már!

lehelj sebet
lehelj sebet
csókoddal a számra

 

 

 

 

 

 

Életszag II.

előbb ne a lábad tárt szét nekem
ne vonj magadba
s ne karcolj kéj-csíkokat a hátamba
körmöddel édesem

nem voltunk jóban

ne drága francia
illatba csomagolt
húsoddal kínálj meg
nem harapom beléd
hogy szeretlek

amíg lelked nem tárod föl
ahogy én is teszem

kitéptem a fotelból, megráztam
majd sírtam


arról szólj
ki ütött meg
mi éltetett
honnan vannak
karodon
a hegek
miről mesélnek
a ráncok
homlokodon
lelkedről
múltadról mesélj angyalom

lelked, a lelked
tárd ki
szádat szóra nyisd,
ne csókra

egyszer kést emeltem...
utána nagyon remegtem


arról beszélj,
arról kedvesem,
hogy apád
miért vert meg
amikor hazaesett
részegen
s te őt miért nem
ütötted arcon
s anyád miért
tűrte a pofont

ivott gyakran

és azt is mondd el
milyen
volt megtudni,
apádnak
mástól van
gyereke,
s hogy fájt-e,
fájt-e neked
amikor az
iskolában
rád borították
az ebédedet

lökdöstem, kiabáltam
akkor még nem bántam


csúfoltak, vertek-e
társaid
érdekeltek-e
tanulmányaid
első, második
csókodról
először festett hajadról
bánatról és félelemről
mesélj, mesélj az életről

kaptam pofont
de visszaadtam


ami mögötted van,
arról mesélj,
mesélj nyugodtan

ahogy én is mesélek

tenyere nyomot hagyott
a hátamon
amikor kicsi voltam
és fürödtem


vágyad még fékezd hisz
alig ismerlek
na hagyd, hogy a világ
kurvát csináljon belőled

ne hidd el,
hogy csak kéjjel
szerezhetsz
biztonságot és társat
tiszteld jobban magad
akkor is, ha megaláztak

egy ideje már nincsen
a holtak nem bántanak
tudom, hogy jó vagy


tudom, hogy jó vagy
csak ha már
lelked kitártad
akkor, csak akkor
tárd szét a lábad

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.